Ma,mikor mindenki elment anyuval és apuval(nem tudom hova) elkészítettem egy olyan számot amit még senki sem hallott tőlem,vagyis ezt a változatot még nem.
Youtube-re raktam fel elsőre,majd megnéztem Amber elérhető el.A volt.
Alice üzenete:http://www.youtube.com/watch?v=-Xv-jEVECCk&feature=c4-overview&list=UUJrREGJ2R1mMuKJkZ8SMCcA hallgasd meg,és mondj véleményt.
Amber üzenete:Oké.
Éppen telefonomhoz nyúltam mikor felugrott facebook-on még egy ablak.Jaden volt.
Jaden üzenete:Willow kérdezi,hogy át-e mehet?!
Alice üzenete:Várom.:)
Jaden üzenete:Én zavarnák??
Alice üzenete:Attól függ..
Jaden üzenete:Mitől?:)
Alice üzenete:Gyere...
Jaden kijelentkezett.
Alice üzenete:Átjössz??
Amber üzenete:Menjek?.:)
Alice üzenete:Van 2 perced.Az ajtó nyitva,én a szobámba vagyok.SIESS.!!
Alice kijelentkezett.
Amber mivel egy utcával lakik fölöttem 5 perc alatt nálam volt.
-És most tényleg ide jön??-kérdezte teljesen ledöbbenve.
-Ja.-mondtam és levettem a pólómat.
-Ezt vedd fel.-dobta nekem az egyik pólót.
-Inkább nem.Jaden márkája.-mutattam felé ő pedig nekem dobta egy másik,fekete pólót,amin csak eggyi állt fehérrel: "You are my wonderwall." Ezt a pólót még akkor vettem mikor Oasis-t hallgattam.Vagyis ha pontos akarok lenni,csak a Wonderwall számát,és imádom ezt a toppot.Gatyának fölvettem egy terepmintás rövid gatyát.A zene max-on volt,én Amber-rel pedig a konyhába söpörtünk(megígértem anyumnak,hogy összepakolok,és már csak a sörpér maradt)mikor Willow belépet a konyhába.
-Segítsek??-kérdezte és elvette a 3. söprűt. Oké,tudom kicsit furcsa,hogy 3 söprűnk van,de egyet körülbelül hetente török el.
-Hamarabb kész leszünk.-mondtam és mind a hárman elnevettük magunkat.Már mindenhol össze söpörtünk fölmentünk a szobámba,és beszélgettünk,mikor megszólalt a csöngő.
-Szerintem Jaden-ék azok.-állt fel Willow és lefutott kinyitni az ajtót.
-Jadenék??-kérdeztem Amber-t,de eddigre már Willow vissza ért Jaden-nel és...Kylie-vel.
-Öljetek le.-mentünk följebb az ágyamon.Jaden az ágyam egyik végébe ült,tőlem messze,Kylie pedig mellé.Eleinte frusztrált így előkotortam a telefonomat.,és küldtem Ricsinek egy üzenetet.
Van 5 perced,hogy haza érj.
Itt van Amber,Willow,Jaden és a barátnője.
Xx Alice
-Kértek valami innit??-kérdeztem.
-Igen.-válaszolt Kylie,én pedig fölálltam és kimentem a szobából.-Fuu..ez kemény lesz.-mondtam miközben lesétáltam a lépcsőn.Kivettem 5 poharat és kinyitottam a hűtőt.
-Segítsek??-szólalt meg mögülem valaki.
-Megijesztettél.-vettem ki a colát.
-Sajnálom.-dőlt az ajtófélfának.
-Amúgy is mit keresel itt.Fent kellene lenned a barátnőddel.-mondtam,de akaratlanul is kihangsúlyoztam a "barátnőddel" szót.
-Éppen nem vagyunk együtt.-vett a kezébe két poharat.-Kylie néha túl...
-Nem kell megmagyaráznod nekem semmit se.-vettem a kezembe a maradék 2 poharat.
-Mi lesz azzal??-kérdezte a fejével a pohár felé biccentve.
-Visszajövök érte.-mondtam és elindultam felfele.
-Beszélni szeretnék majd veled.-mondta én pedig megrúgtam a szobám ajtaját.A kezembe lévő poharat oda adtam Willow-nak és Amber-nek. Jaden mind a két poharat fogta még.
-Kylie.-vettem el tőle egyet,amit az említett lány kezébe adtam.
-Ez a tied.-tette le a földre Jaden a poharat és engem követve kijött a szobából.
-Mi a bajod??-kérdeztem,ő pedig meglepetten nézet rám.
-Nekem??-kérdezett vissza.
-Igen,neked.-mondtam és a kezébe adtam a poharat.
-Semmi.-ivott bele.Kivettem a szekrényből egy csomag chips-et.-Várj.-fogta meg a kezem.-Beszéljünk.-nézet szemembe én pedig nekidőltem a konyhaszekrénynek. Jaden ide-oda mászkált és megint nem szólalt meg.
-Kibököd végre,hogy mit akarsz vagy itt fogunk megöregedni?!-vettem el a pulton lévő dobozos sütiből egy csokis kekszet.
-El....-kezdett bele,de abba hagyta.
-Tudod mit?!-néztem rá ő pedig teljes megdöbbenéssel nézet.-Ha össze szedted azt amit mondani akarsz keress meg.De addig engem hagyjál békén.-sétáltam el mellette.
-Alice.-jött be az ajtón Ricsi.
-Szia.-öleltem meg.
-Alice beszélhetünk??-jött be az ajtón apum és anyum.
-Persze.Menjetek fel a szobába.Amber és a többiek ott vannak.-mondtam a srácoknak akik felfutottak.
-Apádnak lesz egy üzleti útja Párizsba.-kezdte bele anyu.
-És anyáddal arra gondoltunk,hogy ketten mennénk el rá.-fejezte be apu.
-Nyugodtan.Mikor mennétek és meddig??-kérdeztem,hiszen melyik az a tini aki nem örül annak,ha a szülei elmennek.
-Holnap indulnánk,és csak jövő hónap végén jönnénk meg.Hosszú és sok mindent kell elintézni ott.-magyarázta anyu.
-Baj lenne ha mind a ketten mennénk??-kérdezték egyszerre.
-Nem.Nyugodtan.Elleszek.-mosolyogtam el.
-Oké.Akkor holnap reggel mi megyünk de hagyunk itthon pénz,és a bankkártyádra is teszünk.Ha kevés hívj minket.-mentek fel a szobába.
-Egy teljes hónapra egyedül maradsz.-jött ki a konyhából Jaden.
-Te hallgatóztál??-álltam fel.
-A konyhába hagytál.-vont vállat és elém sétált.-1 hónap alatt bármi megtörténhet.-mondta és egy féloldalas mosollyal elsétált.
-Bármi.-bólintottam és utána indultam.
-Alice gyere kicsit.-kiabált a szobájából anyu.
-Mond.-nyitottam be.
-Beszéltünk Ricsi és a többiek szüleivel.Holnap délben haza mennek. Emma szülei és a többiek és egyet értettek abban,hogy nem maradhatnak itt szülői felügyelet nélkül.Közöld velük.-mondta én pedig kimentem.
-Basszus.-nyitottam be a szobába.Mindenki beszélgetett valakivel,így én kiültem a szerencsére üres teraszra.
-Baj van??-jött ki Jaden és leült a napágyra mögém.
-Nincs.-hazudtam.
-Nem úgy látszik.-nyaggatott én pedig fölálltam.
-Ricsiéknek holnap délben haza kell menniük.Egyedül leszek 1 hónapon át ebben a hatalmas házban.-nyafogtam neki.
-Csak nem félsz egyedül??-nevette el magát.
-Nem az egyedülléttől félek.Az unalomtól.-ültem le a földre,hátamat pedig az üvegnek döntöttem.(a teraszom üvegből van)
-Nem fogsz unatkozni.-mondta és fölállt.-Ígérem.-és bement.
-Figyeljetek.!!-kiabáltam el magam a a teraszajtó félfájának dőlve.-Anyámék 1 hónapig nem lesznek itthon.-mondtam mire mindenki megörült.-Viszont holnap délben indultok haza.-mondtam és erre már senki se volt boldog.
-Úgy volt,hogy csak vasárnap kell menünk.-szólalt meg Emma.
-Igen,tudom.De az én és a ti szüleitek beszéltek,és szülői felügyelet nélkül nem maradhattok.Sajnálom.-mondtam és mindenki pakolni kezdett.
-Ne emészd magad,Alice.-guggolt le elém Ricsi,mivel én már a földön ültem.
-Nem emésztem magam,de olyan kevés ideig voltatok itt.-vontam vállat.
-De legalább itt voltunk.-mondta és a napot végig nevettük,hogy azt az utolsó pár órát ami maradt emlékezetessé tegyük.
Pár kép a napról:
-Alice.-jött be az ajtón Ricsi.
-Szia.-öleltem meg.
-Alice beszélhetünk??-jött be az ajtón apum és anyum.
-Persze.Menjetek fel a szobába.Amber és a többiek ott vannak.-mondtam a srácoknak akik felfutottak.
-Apádnak lesz egy üzleti útja Párizsba.-kezdte bele anyu.
-És anyáddal arra gondoltunk,hogy ketten mennénk el rá.-fejezte be apu.
-Nyugodtan.Mikor mennétek és meddig??-kérdeztem,hiszen melyik az a tini aki nem örül annak,ha a szülei elmennek.
-Holnap indulnánk,és csak jövő hónap végén jönnénk meg.Hosszú és sok mindent kell elintézni ott.-magyarázta anyu.
-Baj lenne ha mind a ketten mennénk??-kérdezték egyszerre.
-Nem.Nyugodtan.Elleszek.-mosolyogtam el.
-Oké.Akkor holnap reggel mi megyünk de hagyunk itthon pénz,és a bankkártyádra is teszünk.Ha kevés hívj minket.-mentek fel a szobába.
-Egy teljes hónapra egyedül maradsz.-jött ki a konyhából Jaden.
-Te hallgatóztál??-álltam fel.
-A konyhába hagytál.-vont vállat és elém sétált.-1 hónap alatt bármi megtörténhet.-mondta és egy féloldalas mosollyal elsétált.
-Bármi.-bólintottam és utána indultam.
-Alice gyere kicsit.-kiabált a szobájából anyu.
-Mond.-nyitottam be.
-Beszéltünk Ricsi és a többiek szüleivel.Holnap délben haza mennek. Emma szülei és a többiek és egyet értettek abban,hogy nem maradhatnak itt szülői felügyelet nélkül.Közöld velük.-mondta én pedig kimentem.
-Basszus.-nyitottam be a szobába.Mindenki beszélgetett valakivel,így én kiültem a szerencsére üres teraszra.
-Baj van??-jött ki Jaden és leült a napágyra mögém.
-Nincs.-hazudtam.
-Nem úgy látszik.-nyaggatott én pedig fölálltam.
-Ricsiéknek holnap délben haza kell menniük.Egyedül leszek 1 hónapon át ebben a hatalmas házban.-nyafogtam neki.
-Csak nem félsz egyedül??-nevette el magát.
-Nem az egyedülléttől félek.Az unalomtól.-ültem le a földre,hátamat pedig az üvegnek döntöttem.(a teraszom üvegből van)
-Nem fogsz unatkozni.-mondta és fölállt.-Ígérem.-és bement.
-Figyeljetek.!!-kiabáltam el magam a a teraszajtó félfájának dőlve.-Anyámék 1 hónapig nem lesznek itthon.-mondtam mire mindenki megörült.-Viszont holnap délben indultok haza.-mondtam és erre már senki se volt boldog.
-Úgy volt,hogy csak vasárnap kell menünk.-szólalt meg Emma.
-Igen,tudom.De az én és a ti szüleitek beszéltek,és szülői felügyelet nélkül nem maradhattok.Sajnálom.-mondtam és mindenki pakolni kezdett.
-Ne emészd magad,Alice.-guggolt le elém Ricsi,mivel én már a földön ültem.
-Nem emésztem magam,de olyan kevés ideig voltatok itt.-vontam vállat.
-De legalább itt voltunk.-mondta és a napot végig nevettük,hogy azt az utolsó pár órát ami maradt emlékezetessé tegyük.
Pár kép a napról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése